Állandó fogalmi probléma, hogy a szolgáltató foglalót, vagy előleget kérjen a pároktól.
Jogilag és elméletben is különbség van a két fogalom között. Nézzük ezeket!
Az előleg és a foglaló között jogkövetkezményeit tekintve az ügylet meghiúsulása esetén van különbség: a Ptk. szabályai szerint az előleg az üzlet meghiúsulása esetén teljes mértékben visszajár a vevőnek, mindenféle levonástól mentesen. Anyagi következménye tehát ennek nincs.
A foglalónak ezzel szemben már vannak szankciós jellegű jogkövetkezményei.
Ha az adásvételi szerződés az eladó hibájából nem jön létre, akkor az eladó a foglaló összegét kétszeresen köteles a vevő részére visszatéríteni. Ha a vevőnek felróható okból hiúsul meg a szerződés, elveszíti a foglalót.
A foglaló definíciója
„A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.” /Ptk. 243. § /1/ bek./ A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség, melyet kötelezettség vállalása jeléül a vevő ad az eladónak a szerződés megkötésekor. A jogbiztonság és a felek érdeke azt kívánja, hogy a szerződést teljesítsék. A foglalóval a vevő és az eladó azt jelzi, hogy a szándékuk komoly, és tudomásul veszik, hogy amennyiben a szerződést nem teljesítik, a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményein (kamat, kártérítés stb.) kívül más hátrányt is szenvedhetnek, tehát a foglaló összegét elveszíthetik, vagy annak kétszeresét kell megfizetniük.
A foglaló átadásának időpontja
A foglalót az érvényes szerződés megkötésével egyidejűleg kell átadni, ha előtte vagy utána adják át, nem minősül foglalónak, még akkor sem, ha így jelölték meg a szerződésben. Ha a szerződés érvénytelen, a foglaló kikötése is érvénytelen. A foglaló adásának hátrányos jogkövetkezményei csak érvényes szerződés esetén alkalmazhatóak, érvénytelen szerződés esetén a szerződés előtti helyzetet kell visszaállítani, azaz a foglalót vissza kell adni.
Mi minősül foglalónak?
„A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.” Ptk. 243. § /2/ bek./ A felek megállapodásából tehát egyértelműen és kétséget kizáró módon ki kell derülnie, hogy mindkét fél tisztában volt azzal, hogy az átadott összeget milyen rendeltetéssel adták. A foglalóként való megnevezés önmagában nem dönti el, hogy valóban foglalónak tekintendő-e az átadott összeg.
Ha a szerződésből, illetve a felek nyilatkozatainak, a szerződéskötés körülményeinek vizsgálatából, vagy a szerződő felek magatartásából nem állapítható meg egyértelműen, hogy foglaló céljára adták-e át a vitatott pénzösszeget, akkor azt a bírói gyakorlat szerint előlegnek kell tekinteni. Foglalóként nem csak pénzt, hanem mást (pl. értékes vagyontárgyat) is lehet adni, de a továbbiakban abból a tipikus esetből indulunk ki, hogy foglalóként pénz került átadásra.
A foglaló sorsa a szerződés teljesítése vagy megszűnése esetén
„Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős vagy mindegyik fél felelős, a foglaló visszajár.” /Ptk. 244. §/ Ha a szerződést teljesítik, a foglaló összege a vételárba beszámításra kerül. Ha a szerződés nem teljesül, meg kell vizsgálni, hogy valamelyik fél felelősnek tekinthető-e ezért. Ha a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem felelős vagy mindketten felelősek, a foglalót vissza kell fizetni. Ha mindketten felelősek, nincs jogi jelentősége annak, hogy ki milyen mértékben vétkes. A felek a szerződést közös megegyezéssel is felbonthatják, ebben az esetben az eredeti állapotot kell visszaállítani, mert a szerződés visszamenőleges hatállyal szűnik meg, ilyen esetben a foglaló visszajár.
A foglaló hátrányos jogkövetkezményeink alkalmazása
„A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.”/Ptk. 245. §/ Ha a szerződést nem teljesítik, meg kell vizsgálni, hogy valamelyik fél magatartása vétkesnek, azaz jogellenesnek tekinthető-e? A foglaló sorsa tehát attól függ, hogy valamelyik fél jogellenesen járt-e el a szerződés teljesítése során. Nem minősül felelősnek az a fél, aki a meghiúsulás ellenére a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ha a szerződő úgy járt el, ahogy az az adott esetben elvárható volt, ennek ellenére a szerződés meghiúsult, de a foglaló hátrányos jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni, az összeget vissza kell fizetni. Ha a vevő volt vétkes, a foglalót elveszti. Ha a szerződés az eladó hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszeresét kell megfizetnie a vevőnek.
A gyakorlatban igen elterjedt az, hogy a felek akár már néhány napos késedelem esetén is a foglaló jogkövetkezményeit kívánják alkalmazni. A fizetési vagy birtokba adási késedelem önmagában nem ad alapot a foglaló elvesztésére vagy kétszeres visszafizetésének kötelezettségére. Csak az összes körülmény gondos mérlegelése után dönthető el, hogy fennáll-e valamelyik fél felelőssége.
Késedelem esetén azonban a jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett kimentette-e a késedelmét – követelheti a szerződés teljesítését, és ha ez már nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Ilyen esetben az elállási jog gyakorlása a szerződést visszamenőleges hatállyal megszünteti. A foglaló jogkövetkezményei azonban elállás esetén kizárólag akkor alkalmazhatóak, ha a másik fél felróható magatartást tanúsított. A szerződéstől elállni azonban csak akkor lehet, ha azt jogszabály vagy a felek szerződése kifejezetten lehetővé teszi.
Fotók és kártérítés (fotózás jogi helyzete)
Dr. Ormós Zoltán összefoglaló tájékoztatása a változásokról
a) Fotók. A fényképekre vonatkozó szabályoknál nem olyan nagy a változás, mint ahogy azt a (bulvár)média betálalta. Az adatvédelmi törvényből eddig is levezethető volt, hogy a fénykép elkészítéséhez kell az érintett hozzájárulása. Az új Ptk. szakasz rövid és velős, így szól:
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Tanács fotósoknak: nem feltétlenül kell írásbeli jóváhagyás, egyéb módon is bizonyítható a hozzájárulás. Pl. híradó stáb mondassa kamerába a hozzájárulást és tegyék el jól a felvételt egy külön mappába. A fotós pedig egy jó nagy betűs sablon hozzájárulással is lefotózhatja az alanyt, ha nincs kedve nyilatkozatokat kitöltögetni és adatokat felvenni.
Fontos, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására a fotó elkészítéséhez és felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános köz- életi szereplésről készült felvétel esetén. Hangsúlyozzuk, hogy itt közszereplésről és nem közszereplőről van szó. Azaz Gyurcsány úr vagy Orbán úr ha moziba megy vasárnap a gyerekeivel, akkor nem szabad préda 🙂
b) Kártérítések. Nagyon jelentősek a változások a kártérítések területen viszont. Ezek közül kiemelném azt. hogy az adatvédelmi változások után minden további nélkül korlátozhatjuk vagy kizárhatjuk a kártérítési felelősségünket. Figyeljünk erre oda és új szerződéseinket már lehetőleg így kössük meg. Persze, a részletszabályok miatt mindenképpen konzultáljunk ügyvéddel, mivel túl nagy falat lehet a Ptk. változás lekövetése a nem-jogászok számára.
Dr. Ormós Zoltán: Telefonügyeletünk minden nap 07.00 és 22.00 között hívható a 06 70 2212149-es számon, szívesen segítünk. Ha hosszabb lélegzetű a kérdés, konzultációt fogunk javasolni.
Reméljük, hogy hasznos volt az információ, és fel tudod használni a vállalkozásodban!!
Köszönjük, hogy velünk vagy!
További hasznos tartalmakat találsz még az oldalon!
Barna László
esküvőmarketing specialista
az esküvői szolgáltatók marketing tanácsadója
